|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 8 találat | lapozás: 1-8 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Petõfi Sándor 2011. április 21.Magyar tanárok továbbképzõjeNagyvárad - Magyar nyelv és irodalom szakos pedagógusok számára szervezett drámapedagógiai képzést a Nidus Egyesület Nagyváradon. A négy napos ingyenes felkészítõn több mint húsz Bihar megyei magyartanár vett részt. Csütörtök délután zárult az a drámapedagógiai képzés Nagyváradon, melyet a Nidus Egyesület szervezett a Magyar Drámapedagógiai Társaság hathatós segítségével. A négy napos (30 órás) felkészítõn összesen huszonegy magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus vett részt több Bihar megyei tanintézménybõl, tudtuk meg az esemény fõszervezõjétõl, Lugosi Teleki Enikõtõl. �?rdeklõdésünkre elmondta, hogy a Nidus Egyesület (jelentése fészek) még 2009-ben alakult, elsõsorban azzal a céllal, hogy támogassa a szociokulturális hátránnyal rendelkezõ, tehetséges diákokat a tanulásban és a felzárkózásban. Különbözõ kézmûves mûhelyeket, öntevékeny köröket szerveztek már. Ez az elsõ olyan rendezvény, melyet a Szülõföld Alapítványhoz (ma már Bethlen Gábor Alapítvány) benyújtott nyertes pályázatnak köszönhetõen valósíthattak meg. Dramatizált mûvek A felkészítõn meghívott elõadóként részt vett Elõd Nóra, Kis Tibor, valamint Török László Magyarországról, továbbá Bordás Andrea és Rusz Csilla Nagyváradról. Olyan magyar szakos tanárok jelentkezhettek, akik a mindennapi közoktatásban szeretnék hasznosítani a drámapedagógia módszerét. Voltak olyan résztvevõk, akik csak most ismerkedtek meg a drámapedagógiával és olyanok is, akik már régóta alkalmazzák a munkájuk során. A négy nap során a tantervhez igazodó témákkal foglalkoztak, így terítékre került például a Légy jó mindhalálig regény, a Kõmíves Kelemenné balladája, a János vitéz elbeszélõ költemény vagy Radnóti Miklós, Ady Endre, Petõfi Sándor egy-egy verse is. Lugosi Teleki Enikõ kifejtette, hogy ezeket az irodalmi mûveket úgy dolgozták fel a továbbképzésen, hogy azokat, majd a résztvevõ pedagógusok továbbadják majd diákjaiknak az órákon. A Légy jó mindhalálig címû regény dramatizált változatában például a szereplõk azonosulhatnak Nyilas Misivel, érvelhetnek amellett, hogy kinek volt igaza a történetben, egy puzzle kirakásával megismerhetik a korabeli kollégiumi légkört is. A gyermekek számára ezáltal a regény többé már nem egy irodalmi szöveg lesz, hanem egy olyan történet, melyhez konkrét élmények fûzik. A nyelvtan elsajátítására is vannak egyébként hasonló játékos drámapedagógiai módszerek. Végül a fõszervezõ elmondta, hogy sokat köszönhet férjének, Lugosi Teleki Balázsnak, valamint kollégáinak, Rusz Csillának, Kovács Andreának és Deák Szebeni Imolának a szervezésben nyújtott segítségért. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium vezetõségének, pedig a helyszín biztosításáért tartozik köszönettel. Mészáros Tímea erdon.ro 2011. május 10.�?telek neves szülöttére emlékezettKothay Nándor (1921-2000) óteleki származású szobrászmûvészre emlékezett a falu apraja-nagyja a község Mûvelõdési Házának nagytermében vasárnap este a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében. Bár maga az alkotó csupán gyermekkorát töltötte a településen, nagyszülei és szülei révén máig vannak õt számon tartó földijei a Béga mentén és a Temesközben. A temesvári kõmûves inasiskoláját követõen a mûvészi pályára vágyó fiatal Magyarországra szökött, de ott csak a második világháború és négy év orosz hadifogság és kényszermunka után végezhette el a Képzõmûvészeti Fõiskola szobrász szakát Budapesten. Errõl a küzdelmes életútról és az 1953-1990 között kibontakozó mûvészpályáról Mihály Árpád szobrászmûvész tartott vetített képes elõadást. Az alkotót jól ismerõ pályatárs Agyagból asszonyt... kõbõl katonát, fémbõl figurát címû ismertetõ füzetében is népszerûsítette Kothay Nándor alkotásait: térszobrait és kõbõl faragott portréit. Ez a nyomtatvány alapját képezi egy most készülõ, nagyobb terjedelmû könyvnek. Az elõadásból a közönség ízelítõt kapott Kothay Nándor közérthetõ és természetelvû alkotómûvészetébõl. Megcsodálhatta az aradi tizenhármak egyikének, Dessewffy Arisztid honvédtábornoknak margonyai (Szlovákia) sírjára készített szép dombormûvét, Petõfi Sándor, Béres Ferenc, Mihály Árpád, Kaffka Margit portréját (amit e témában a legszebb mûnek tartanak), több egészalakos szobrát: A didergõt, A pályamunkást, A táncoló Afrikát. A rendezvényt kezdeményezõ szegedi �?tágú Síp Kulturális Egyesület és a helyi polgármester távlati terveket is szövögetnek. Kothay Nándor térszobrainak, portréinak, felkutatásra váró szép kisplasztikáinak fotóiból állandó kiállítást létesítenek �?teleken, emlékszobát, amely újabb emlékezõ és köztudatformáló rendezvények ihletõje lehetne. Valami reményteljes dolog elindult �?teleken, s az eseményt követõ kötetlen beszélgetések során újabb rendezvények lehetõségei körvonalazódtak. Szekernyés Irén Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 10.Kárpát-medencei magyar iskolatalálkozó LaskónLaskó - Immár másodszor volt házigazdája a laskói általános iskola a Kárpát-medencei Magyar Iskolatalálkozónak, amelyre május 5. és 8. között került sor. A találkozó abból a célból jött létre, hogy a különbözõ országokban élõ magyar gyerekek barátkozzanak, megismerjék egymást, tanuljanak egymástól, és betekintést nyerjenek a különbözõ országok szokásaiba. A nagyszabású rendezvényre öt régióból, iskolából közel 60 vendég érkezett. A piliscsabai Ward Mária Iskola 2000-ben indította a Kárpát-medencei iskola-találkozókat, amely azóta hat országban körbejár, és mindenütt nagyon népszerû. - A millennium évében született meg az ötlet, hogy össze kellene fogni, és a magyarság összetartozását megjeleníteni egy iskolatalálkozó révén, hogy a résztvevõk egy nagy család részeinek érezzék magukat. Elõször öt iskola részvételében gondolkodtunk: a kárpátaljai, aklihegyi iskolával a kapcsolatunk már megvolt, hasonlóan a felvidéki, révkomáromi iskolával is. Erdélyben is kerestünk egy iskolát, egy ismerõsünk révén vettük föl a kapcsolatot Etéddel. A kupuszinai iskola pedig a 2005-ös laskói találkozón csatlakozott hozzánk. A mostani házigazdákkal egy véletlennek köszönhetõen vettük föl a kapcsolatot - nyilatkozta lapunknak a rendezvény megálmodója, kezdeményezõje, a piliscsabai iskola tanára, Mocsáry Dezsõ. Második alkalommal házigazda a laskói iskola A rendezvény célja, hogy a különbözõ országokban élõ magyar gyerekek barátkozzanak, megismerjék egymást, tanuljanak egymástól, és betekintést nyerjenek a különféle országok szokásaiba, megismerjék a vidék nevezetességeit. A laskói iskola, mint házigazda, sokszínû programmal készült. - Iskolánk tíz éve vesz részt rendszeresen ezeken a találkozókon, és most vagyunk másodízben házigazdák. Igyekeztünk egy mozgalmas és változatos programot összeállítani a vendég diákok és kísérõtanáraik számára. Megmutattuk nekik Eszéket, jártunk a kiskõszegi szépkilátónál, Karancson, részt vettünk egy hajókiránduláson a Kopácsi-rétben - mondta Lisztovits Attila, a laskói iskola igazgatója. Minden találkozón sor kerül egy vetélkedõre is, ami most azért volt rendhagyó, mert nem elõre, otthon készültek fel rá a diákok, hanem a Kopácsi-rétben tett látogatáson kellett jól figyelniük, hogy aztán az iskola zsibongójában 15 kérdésre válaszolni tudjanak. Gálaest a várdaróci kultúrotthonban A rendezvény a várdaróci kultúrotthonban gálamûsorral zárult, ahol minden iskola csoportja bemutatkozott. - Nagyon örülök annak, hogy a gálamûsorra el tudtak jönni azok a volt diákjaink is, akik a korábbi években részt vettek ezeken a találkozókon. Egy alkalmi zenekart is összehoztunk, valamint a laskói Petõfi Sándor Kultúregyesület tánccsoportja is bemutatkozott, amely szintén volt diákokból áll, aztán péntek este a Csárdás táncegyüttes is mûsort adott, ahol ugyancsak táncolnak olyanok, akik egykor résztvevõi voltak valamelyik találkozónak. A résztvevõk megtekinthették Valkai Réka fotókiállítását is, amelyet a Bellyei járás magyar kisebbségi önkormányzatának a támogatásából valósítottunk meg - mondta Kettõs Zsuzsanna tanárnõ, aki évek óta kíséri a gyerekeket a Kárpát-medencei iskolatalálkozókra. A szervezõk ezúttal is úgy nyilatkoztak, hogy a rendezvény célját sikerült elérniük, és hogy számítanak a folytatásra. A találkozó végén Lisztovits Attila a vándorzászlót az etédieknek nyújtotta át, mivel ott kerül majd sor a 13. találkozóra. A laskói iskola vezetõsége ezúton mond köszönetet azoknak a szülõknek, akik vendégeket fogadtak, valamint azoknak a szervezeteknek, vállalkozóknak, akik támogatták a rendezvényt: a Kováts, a Kollár, a Szabó, a Majorics, az �?jhelyi és a Gerstmajer pincészeteknek, a HMDK várdaróci alapszervezetének, a várdaróci Citadella étteremnek, Kettõs Imrének, valamint a HMDK országos szervezetének. Micheli Tünde �?j Magyar Képes �?jság (Eszék) 2011. május 13.Totális veszélyben van a magyar irodalomNagyvárad - A tizenkét legszebb magyar vers összeállításával is az irodalom megmentéséért küzd Fûzfa Balázs anyaországi irodalomtörtnész, akivel a Nagy versmondás rendezvénysorozat nagyváradi alkalma után készítettünk interjút. - Hányadjára van Váradon, és hogyan fogadták önt és újító szellemben írt magyar irodalomtankönyveit? - Azt hiszem már negyedszer vagyok Váradon elõadást tartani. Nagy örömmel jövök ide. �?gy érzem néha, hogy hazajövök. Váradot én egy nagyon rokonszenves városnak tartottam akkor is, amikor még nem ismertem ennyire, de most már lassan az utcák is ismerõsek lesznek, és eligazodom a városban. Megható számomra, amilyen szeretettel fogadnak az iskolában a diákok is a tanárok, és igazi szellemi élményt jelent nekem az a nyitottság, ami itt megnyilvánul irányomban. Nekem az a legmegdöbbentõbb, ahogyan az itteni diákok és a tanárok az új típusú irodalomtankönyv iránt érdeklõdnek. Ilyenfajta nyitottságot Magyarországon nem tapasztalok. Ott sokkal jobban ragaszkodnak a régi, megszokott sémákhoz, könyvekhez, irodalomtörténet tanításhoz. Az én könyveim nem ilyenek, és Nagyváradon nekem mindig az az érzésem, hogy itt az emberek fogadókészsége az innovációra sokkal jobb, mint Magyarországon. Ez biztos abból is adódik, hogy önöknek sokkal nehezebb volt nagyon sokáig itt élni, és jobban megszorítottak voltak szellemi és fizikai értelemben egyaránt, és ebbõl adódóan sokkal tágabb a látókörük, és ebben az új, sokszínûbb világban, amelybe mindannyian belecsöppentünk, önök szabadabban bánnak a térrel, az idõvel, a szellemi dolgokkal. - Miért tartotta szükségesnek az új tupusú irodalomtankönyvek megírását? - Azért, hogy a mai gyerekek közelebb kerüljenek az irodalomhoz, és azért, hogy valamit megmentsünk az irodalomból a jövõ számára. Az irodalom mostanában presztizsvesztésen megy át, sõt, totális veszélyben van: kisöprik nemcsak az iskolából de még a padlásról is. �?rzésem szerint ezt majd önök is át fogják élni öt-tíz év múlva. Magyarországon szeptembertõl a szakmunkás-képzésben megszüntették az irodalomoktatást. Vagyis Madáchról, Adyról, Babitsról, Petõfirõl a jövõ kõmûvesei, esztergályosai nem hallanak egy szót sem. - Ez ellen nem tiltakozott senki? - Az a döbbenetes, hogy nem! Az érthetõ, hogy a tanárok féltik az állásukat, de ez az egzisztenciális félelem már olyan mértékû, hogy még azt is lenyomják a torkukon, ha huszonnyolcra emelik a heti óraszámot, ami õrületesen magas szám. �?n most kérdeztem egy itteni kollégát, aki azt mondta, hogy fõllású tanárnak heti tizennyolc órja van. - A tankönyvek segíthetnek valamit ebben a nehéz helyzetben? - �?n ezt azért csinálom, mert úgy gondolom, hogy ha mi felnõttek megtanulunk kicsit tanulni a gyerekektõl, elfogadni azt a világot, amelyben õk élnek, elismerve a vizuális kultúra fontosságát, ha megtanulunk mi is az sms-nyelven mi beszélni, és ha egy kicsit elfogadjuk azokat az értékeket, amelyek számukra fontosak, akkor kapunk tõlük esélyt arra, hogy valamit õk is elfogadjanak abból, amit mi fontosnak tartunk. Másképp nem megy. - Ahhoz, hogy azt irodalom elfogadottá váljon, az irodalomoktatás helyett nem az irodalomnak magának kellene maivá válnia? - Az irodalom részben már megcsinálta a modernizációt, gondoljunk a posztmodern irodalomra. De a magyartanárok szinte kevesebb posztmodern irodalmat olvasnak mint a diákok. Az érettségi kényszerére hivatkoznak, és emiatt gyakorlatilag �?rkény Istvánnál véget ér a tanítás. - Milyen szempontok vezérelték a tizenkét legszebb magyar vers listájának összeállításakor? - A legfõbb szempontjaim közé tartozott az, hogy a vers minél szélesebb körben ismert legyen, és benne legyen az általános vagy középiskolai oktatásban. A lista összeállításánál arra is törekedtem, hogy az inspirálja a tudósokat is új szempontok figyelembevételére. Miután már megvolt a tucat megnéztem az évfordulókat, és annak alapján állítottam fel a Nagy versmondás sorrendjét. De hangsúlyozom, hogy sem a lista, sem a sorrend nem egy rangsor. Pap István A tizenkét legszebb magyar vers (a költõk nevének ábécé sorrendjében) Ady Endre - Kocsi-út az éjszakában Arany János - Szondi két apródja Babits Mihály - Esti kérdés Berzsenyi Dániel - A közelítõ tél József Attila - Eszmélet Kosztolányi Dezsõ - Hajnali részegség Nagy László - Ki viszi át a Szerelmet Petõfi Sándor - Szeptember végén Pilinszky János - Apokrif Radnóti Miklós - Levél a hitveshez erdon.ro 2011. május 18.Emlékmûkataszter készül NagyváradonA köztéri szobrok és emlékhelyek biztonsági kamerákkal való õrzését javasolja a nagyváradi tanács RMDSZ-frakciója - jelentette be tegnap Biró Rozália alpolgármester. Ugyanis míg az elmúlt hét és fél évben csak elvétve történt ilyesmi, az utóbbi fél esztendõben számos magyar vonatkozású emlékmûvet rongáltak meg Nagyváradon. Ha román jellegû szobrokkal, emléktáblákkal is történt volna hasonló, azt gondolhatnánk, hogy véletlen a dolog, de mivel kizárólag a magyar közösség számára fontos emlékmûveket rongáltak meg, jóindulattal is csak arra következtethetünk, hogy szándékos provokációról van szó, ami ellen hatékonyan fel kell lépnünk - szögezte le Biró Rozália. �?sszesen 29 váradi emlékmû szerepel az önkormányzat ingatlankezelõségétõl kikért listán, és ezek közül mindössze öt magyar: Ady Endre és Szigligeti Ede mellszobra, a Szacsvay-szoborcsoport, Lorántffy Zsuzsanna szobra, illetve Petõfi Sándor mellszobra - mondta el Sárközi Zoltán helyi önkormányzati képviselõ, a Bihar Megyei Mûemlékvédõ Alapítvány soros elnöke. Látható tehát, hogy számos köztéri szobor és emléktábla nem szerepel a nyilvántartásban, ezért az alapítvány arra kéri a történelmi egyházakat és azokat a civileket, akik emlékmûveket állítanak, segítsenek kataszterbe venni a náluk leltáron lévõket. A tervek szerint a félig városi, félig megyei tulajdonú alapítvány kapná meg a karbantartás és az õrzés jogát ezekre. Elsõ körben tíz magyar és tíz román köztéri emlékhelyet kameráznának be közpénzbõl, emellett a legfontosabbak esetében szó van arról is, hogy bevonnák õket egy olyan vegyi anyaggal, ami könnyen letörölhetõvé tenné a festéket, ha valaki bemázolná. Ehhez azonban elõször is pontosan kell tudni, melyik szobor hová tartozik - érdekesség például, hogy amikor a Szent László-szobrot 1923-ban elszállították a fõtérrõl, ki is került a városi adatbázisból, és valószínûleg jelenleg már a római katolikus püspökség leltárában szerepel. Azért is fontos tisztázni a tulajdonviszonyokat, hogy késõbb a rongálások miatt feljelentést tehessenek a rendõrségen, magyarázta Sárközi Zoltán. Nem hivatalos értesülések szerint a rongálásokat az �?j Jobboldal (Noua Dreaptã) román szélsõjobboldali civil szervezet vállalta magára. Sárközi szerint nem az a lényeg, hogy a magyarság féljen tõlük, hanem hogy a maga útját járja. Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) 2011. május 21.Történelmi vetélkedõ: Szent István király és koraNagyvárad - Szombaton Szent István és kora címmel szervezett az Ady Endre Középiskola kárpát-medencei történelmi vetélkedõt diákoknak a díszteremben, a Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében hagyományosan, az idén immár 14. alkalommal megszervezett vetélkedõ támogatói a Tanügyminisztérium, a nagyváradi önkormányzat, az Alma Mater, a Communitas és a Sapientia Varadiensis alapítványok, valamint a Helyi Közszállítási Vállalat (OLT) voltak. Fleisz Judit, az Ady Endre Középiskola aligazgatónõje az erdon.ro-nak elmondta: a versenyre- mely szerepel a szaktárca hivatalos naptárában- a házigazda tanintézeten kívül a váradi Mihai Eminescu Fõgimnáziumból és a Szent László Római Katolikus Gimnáziumból, a budapesti Kós Károly Kollégiumból, Petõfi Sándor Gimnáziumból és Szent László Gimnáziumból, a derecskei II. Rákóczi György Gimnáziumból, a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumból, a szlovákiai Révkomáromból, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumból, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból és a szilágysomlyói Simion Bãrnuþiu Líceumból érkeztek résztvevõk. Pénteken Szentjobbon tartottak történelmi sétát a fiatalok, ahol dr. Draskóczy István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, dr. Fleisz János történész, egyetemi tanár és Kurilla Gábor római katolikus plébános tartott elõadást nekik, majd megkoszorúzták Szent István és Mercurius szerzetes szobrát. Tizenegy forduló A szombat délelõtt zajlott megmérettetésen Tóth Márta igazgatónõ köszöntötte a versenyzõket, arra hívva fel a figyelmüket, hogy a rendezvény a kulturált szórakozás és a tanulás keveréke, kiváló lehetõség arra, hogy kamatoztassák a tudásukat és ugyanakkor megismerjenek más fiatalokat, szokásokat és környezetet is. A megszólítottak egyébként húsz, 3 fõs csapatba tömörültek, a feladatsorokat pedig az Ady líceum történelem katedrájának tanárai állították össze. A zsûriasztalnál dr. Draskóczy István, dr. Fleisz János, valamint �?sz Gábor, Vincze Zsolt és Biró Judit történelemtanárok foglaltak helyet. A tizenegy fordulós versenyen nem csupán írásbeli feladatok (keresztrejtvény-fejtés, szövegfelismerés, puzzle stb.), hanem villámkérdések is szerepeltek. Az elsõ helyezettek könyvjutalmakban részesültek, illetve okleveleket és emléklapokat is kaptak. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2011. május 27.Színjátszócsoportok találkozójaSzatmár megye - A Nagyvárad-velencei Református Egyházközség és a KRISZ meghirdeti a II. Egyházkerületi Színjátszócsoportok Találkozóját, (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), melyre november 12-én kerül sor Nagyváradon a Kolozsvári út 85. szám alatt található Petõfi Sándor kultúrházban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben tevékenykedõ csoportok elõadása lehet színdarab, rock-opera, bábelõadás, stb., de kizárólag vallási témájú mûvet adhatnak elõ, és nem haladhatja meg a 30 percet. Az egynapos rendezvényre jelentkezõk juttassák el a nagyváradi szervezõknek az elõadandó mû címét és szerzõjét, a mûrõl egy nagyon rövid tájékoztató anyagot valamint az elõadók névsorát, és az elõadott darab rendezõjének nevét. Ezek az eseményre kiadott mûsorfüzetben lesznek felsorolva, valaminta zsûri tagjai tájékoztatását szolgálja. Az ifjú mûkedvelõk jelentkezését október 1-ig várják a szervezõk a [email protected] e-mail címen, további információkat kérhetnek a 0259-417-285-ös telefonszám. erdon.ro 2011. június 2.Búcsú az iskolátólCsíkban pénteken kezdõdnek el a ballagási ünnepségek - a térség középiskoláiból és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemrõl több százan ballagnak el a hétvégén, illetve az azt követõ héten. A csíki kicsengetési ünnepségek sorát a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium kezdi el, az iskola végzõsei június 4-én, pénteken ballagnak. A rendezvény 10.30 órakor kezdõdik a végzõsök ballagásával, a kicsengetési ünnepség pedig a tanintézmény sportpályáján 11 órától lesz. A Segítõ Mária Római Katolikus Gimnázium végzõsei egy nappal késõbb, június 5-én vesznek búcsút iskolájuktól. A gimnázium kápolna-dísztermében 9 órától hálaadó szentmisét tartanak, majd 11 órakor folytatódik a ballagási ünnepség az iskola sportpályáján. Június 4-én és 5-én zajlik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai campusa végzõs hallgatóinak a ballagása is. Június 4-én 14.30-kor kezdõdik a hagyományosan a ballagás részét képezõ ökumenikus istentisztelet a csíksomlyói kegytemplomban, amelyre a végzõs hallgatók népviseletben, gyalog vonulnak fel. Június 5-én az egyetem elõterében reggel 8 órakor plakátot írnak a ballagók, majd részt vesznek az utolsó elõadáson. 10.45-kor átvonulnak a Szakszervezetek Mûvelõdési Házába, ahol 11 órakor kezdõdik a ballagási ünnepség. Június 6-án a gyimesfelsõloki Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium végzõs diákjai ballagnak. Reggel 9 órakor kezdõdik a hagyományos lovas felvonulás, 11 órától szentmise lesz az iskola udvarán, majd 13 órakor veszi kezdetét a ballagási ünnepség. Június 8-án két kicsengetés is lesz Csíkszeredában, a Nagy István Mûvészeti Iskola és a Kós Károly �?pítészeti Szakközépiskola diákjai búcsúznak e napon az iskolájuktól. A mûvészeti iskolában 10 órakor az iskola sportpályáján - rossz idõ esetén a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában - kezdõdik az ünnepség. A végzõsök az iskola diákjainak sorfala között, zászló mögött, a kórus énekszavára vonulnak be, majd az ünnepi beszédek, a búcsú szavai, illetve a díjátadások következnek. A Kós Károly Szakközépiskolában 11 órakor kezdõdik a ballagási ünnepség, a végzõsöket az iskola udvarán a levonulás után beszédekkel, díjátadással búcsúztatják. Június 9-én Csíkszeredában a Venczel József Faipari Iskolaközpontban illetve Csíkszentmártonban a Tivai Nagy Imre Középiskolában búcsúznak a végzõsök. A Venczel József Iskolaközpontban 10 órakor kezdõdik a ballagási ünnepség a végzõsök felvonulásával, majd az iskola mögött folytatódik a beszédekkel, búcsúztatókkal, ünnepi mûsorral. A Tivai Nagy Imre Középiskolában is 10 órakor kezdõdik a kicsengetési ünnepség, amelyen a ballagók székelyruhában vesznek részt. Június 10-én három kicsengetési ünnepség is lesz Csíkban. A Kájoni János Kereskedelmi Iskolaközpontban 11 órakor kezdõdik az ünnepség a végzõsök levonulásával. Veress Emõke igazgató elmondta, ha a sztrájk miatt le tudják zárni addig a diákokat, akkor díjazás is lesz, ha nem, akkor ez elmarad, a ballagási ünnepséget azonban mindenképpen megtartják. Aznap 10.30-kor kezdõdik a kicsengetési ünnepség a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskolában is. Az osztályfõnöki órák után a diákok levonulnak az udvarra, ahol a köszöntõ és búcsúztató beszédek, a díjazások következnek. Június 10-én ballagnak a csíkdánfalvi Petõfi Sándor Iskolaközpont diákjai is. A 11 órakor kezdõdõ ballagási ünnepséget jó idõ esetén a tanintézmény udvarán tartják meg. A csíkszeredai városháza idén is megajándékozza a végzõsöket. A Sapientia ballagói, továbbá minden, Csíkszeredában magyarul érettségizõ végzõs Sebõ �?dön A halálra ítélt zászlóalj címû könyvét kapja ajándékba a csíkszeredai önkormányzattól. R. Kiss Edit Székelyhon.ro lapozás: 1-8
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
